Hunt izzadtan riadt fel. Meg�rz�sei m�lyen v�jtak sz�v�be. Azonnal kirobbant a szob�b�l, de m�r k�s� volt. Run csak �lt Zariel szob�j�ban. Halv�ny f�nyek t�volodtak az ablakban, az Angyal tudta b�rmilyen gyorsan rep�lne, nem tudn� utol�rni azt, aki elrabolta Zarielt.

– Itt aludtunk �s kihaszn�lta, hogy f�radtak vagyunk.

– Nem Hunt – r�zta meg a fej�t az Illyr harcos. – Szerintem m�gia volt, tapasztalt harcosok vagyunk, gondold csak v�gig.

– Igazad van, �s most, merre? A nyomok csak egy ideig melegek – Run ekkor elindult, Hunt k�vette.

– Vajon ki akarn� elrabolni Zarielt �s mi�rt?

– Volt n�lunk egy f�rfi Cresen Citybe, de Pirinthyanb�l val� volt. Tudni akarta, hol van Zariel. Nem tetszett az, ahogy minden �ron a nyom�ra akart bukkanni.

– R� fogunk j�nni ki volt az. �s ha meglesz, meg�l�m – jelentette ki Run.

– �n figyelmeztettelek – morgott ekkor Hunt – ha fontos neked, besz�lsz az �rz�seidr�l, ha nem akkor hagyod, hogy m�s r�tal�ljon.

Run ekkor a messzes�gbe n�zett, a h� meg�ll�thatatlanul ellepte a friss nyomokat.

– Megtal�llak – fogadta ekkor meg – �s akkor eld�nt�d te, mi legyen.

***

A s�t�t alak �gy figyelte az el�tte megk�t�z�tt n�t, mintha valami �rt�kes ritka kincs lett volna. Feln�zett, vele szemben a s�t�t t�nd�r �llt.

– Biztos vagy benne Pyro?

– Igen nagy uram, � az, Zariel.

– K�sz�ljetek, h�rom nap m�lva a r�zsasz�n hold magaslik. Akkor megk�t�m az �j k�tel�ket. Az �st�t �sszerakhatt�k, de ami bel�le van, annak k�sz�nhet�en azt csin�lok, amit akarok. Az eny�m lesz, �jra �s �jra. �ltala, elpuszt�thatatlan fiaimmal, az eg�sz Univerzumot a l�bam el� k�nyszer�tj�k.

– Igenis Uram – ekkor Pyro felkapta az elk�b�tott Zarielt, mintha, csak egy zs�k krumpli lett volna csak.

– H�rom nap m�lva – mormogta a kir�ly – az eny�m leszel, J�ghercegn�.

Zariel nem volt mag�n�l, tudta baj van. A lelke csarnok�nak ajtaj�t nem tudta kontroll�lni, de az eml�kek erdej�t igen. Ott a kapu z�rva volt, ind�kkal biztos�tva, amelyeket olyan er�k �leltek be, amik m�g neki is ismeretlenek voltak. Ahogy elb�jtan j�rt, tal�lt egy ajt�t.

Bel�pve rajta r�gi eml�keket l�tott. Olyanokat, amiket m�g a F�ld�n, Durnnal �lt meg.

Mikor m�g t�z �ves volt, �s egyszer kir�ndulni mentek. A f�k, amelyek m�r nem volt lev�l, csak h�. �t m�g is elvar�zsolta az �rintetlen t�j. Egy h�pehely, ami apja kez�re esett. M�g csod�lattal n�zte, hogy nem azonnal olvadt el, hanem mint egy kis krist�ly vir�g, �lt meg a hatalmas teny�ren. Majd a t�zhely, mikor nem volt mag�n�l �s esz�be jutott a Mikul�s. Addig nyagatta apj�t, hogy el akar menni az �szaki - sarkra, m�g v�g�l az be�lt�z�tt a piros pocakosnak.

Zariel elmosolyogta mag�t, r�gi sz�p eml�kek voltak ezek. Majd megjelent Nia, �s �, mikor H�embert k�sz�tettek, �s v�g�l Durn r�v�gott egy r�gi ed�nyt az elk�sz�lt m�re, mondv�n, az a sapk�ja, hogy meg ne f�zzon. De annyira hivatalosra siker�lt, hogy elnevett�k mind a h�rman magukat. Majd Durn megbetegedett, amennyi p�nz�k volt, hi�ba j�rt orvosr�l, orvosra. A Lista csak b�v�lt, a p�nz kezdett elfogyni. Durn maga �ll�totta meg v�g�l �s k�rte, hogy legyen el�g, engedje el. Nia �gy tudta, eltemette �t, ami r�szben �gy is volt. De a t�sk�j�ban, v�gig ott volt az urna, hisz meg�g�rte, elviszi oda, ahol �lt. Az utols� level�t nem olvasta el a mai napig. Abba is biztos volt, hogy az a lev�l mostanra m�r meg s�rgulva pihent abba a d�szes sz�ty�ben, amibe elhozta mag�val apja hamvait. Kiment a szob�b�l, ekkor v�ratlan megjelent egy angyal, gondterhelten �t figyelte.

– Keresnek m�r t�ged Zariel, de addig is megpr�b�lnak majd megt�rni, lelkileg �s testileg is. tarts ki. �n seg�teni foglak, meg�g�rem.

– Ki vagy? – k�rdezte ekkor a n�.

– Valaki, aki nem akarja, hogy bajod essen.

Zariel, ekkor elfordult, a biztons�got ad� szob�ja fel� vette az ir�nyt, ami m�r messzir�l f�nylett. Hold k�vek, Ametisztek �s Labradoritok d�sz�tett�k ennek a szob�nak az ajt�keret�t.

Zariel bez�rk�zott �s v�rt. Nem tudta mikor van este, vagy reggel. A f�nyt gyerty�nak k�sz�nhette, mely ott �llt a szekr�ny�n. Azt hitte nincs illata, de ennek most Feny� volt. A f�nye b�k�s �s meghitten �lelte k�rbe a helys�get. Eld�nt�tte, ha valaha kiszabadul onnan, ahol van, lesz egy gyertya, ami innent�l kezdve minden �jjel fog neki �gni lefekv�skor. Nem az�rt, mert f�l, hanem mert ez jelk�pezi a rem�nyt, hogy van ki�t onnan, ahol volt.

Ekkor hatalmas d�r�mb�l�s zavarta meg a pihen�s�t. Lelk�nek csarnok�ba valaki �pp k�sz�lt bet�rni.